Napjainkban egyre többet halljuk a bélflóra, mikrobiom, probiotikum, prebiotikum, szimbiotikum kifejezéseket. Ha bekapcsoljuk a televíziót gyakorlatilag biztos, hogy fogunk találkozni valamilyen bélflóra helyreállító készítmény reklámjával. És ez nem véletlen, ugyanis egyre több kutatás bizonyítja a bélflóra egyensúlyának fontosságát, és egyre többször nevezik a bélrendszert, a második idegrendszernek is. Lássuk miért!
Napjainkban egyre többet halljuk a bélflóra, mikrobiom, probiotikum, prebiotikum, szimbiotikum kifejezéseket. Ha bekapcsoljuk a televíziót gyakorlatilag biztos, hogy fogunk találkozni valamilyen bélflóra helyreállító készítmény reklámjával. És ez nem véletlen, ugyanis egyre több kutatás bizonyítja a bélflóra egyensúlyának fontosságát, és egyre többször nevezik a bélrendszert, a második idegrendszernek is. Lássuk miért!
Pontosan mi a bélflóra?
A bélflóra, másnéven mikrobiom, gyakorlatilag a beleinkben élő mikroorganizmusok közössége, melynek 99%-át baktériumok alkotják. Azt már a legtöbben tudják, hogy vannak „jó” és „rossz” baktériumok a bélrendszerben. Amikor a bélflóránk egyensúlya felborul, tehát a „rossz” baktériumok kerülnek túlsúlyba, emésztőrendszeri problémák léphetnek fel. Emésztőrendszeri probléma lehet például a hasmenés, puffadás, székrekedés. Ezek a leggyakrabban előforduló tünetek, ám ennél sokkal több egészségügyi problémánk is felléphet, melyről nem is gondolnánk, hogy ez a bélflóránk egyensúlyának felborulásából adódik. A bélflóra összetétele minden ember esetében egyedi, mint az ujjlenyomat. Összetételét különböző tényezők befolyásolhatják, mint például az étrend, a stressz, a mozgásszegény életmód vagy bizonyos gyógyszerek (pl.: hashajtók, antibiotikumok, gyomorsav lekötők) szedése. A korral, vagy egyes betegségek esetén a bélflóra gyakran felborulhat, és a bélbaktériumok sokfélesége csökken, az egyensúly felborul.
A bélmikrobióta szabályozó szerepet játszik a szorongás kialakulásában, a hangulat ingadozások előfordulásában, amely a bél-agy tengelyen keresztül hat. Ez talán elsőre furcsának hangzik, de gondoljunk bele, ha valakinek nincs rendben az emésztőrendszere, például hasmenése van. Ez egy erős szorongással járhat, mely egy idegrendszeri történés. És ha visszafelé vizsgáljuk, ha valami miatt szorongunk, izgulunk, akár egy munkahelyi vagy iskolai stressz miatt, az gyakran azzal járhat együtt, hogy hasmenésünk lesz vagy épp ellenkezőleg szorulásunk. Tehát ez a bél-agy tengely nagyon szoros együttműködésben, együttélésben áll egymással.
A kardiometabolikus betegségeket (pl.: magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, stb.) összefüggésbe hozták a bélflóra egyensúlyával. Kutatások azt mutatták, hogy a kardiometabolikus betegségekben az érintettek bélflórája gyakran bizonyos baktériumcsoportjainak aránya eltérést mutat az egészséges egyénekhez képest. Ezek a kutatások segítettek azonosítani azt is, hogy az étrendi kolin bevitel, amelyet a bél mikrobiota metabolizál, összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri halálozásokkal. De az immunrendszer védekezőképességének csökkenése, fáradtság, a különböző intoleranciák is összefüggésbe hozhatók a bélflóra állapotával.
A bélflóra és az étrend
A baktériumfajoknak különböző tápanyagokra van szükségük a szaporodásukhoz. Míg a nemkívánatos baktériumokat az egyszerű cukrok „etetik”, addig a jótékony baktériumfajtáknak a vízben oldódó növényi rostokra van szükségük a fejlődéshez. Vízben oldódó növényi rostokat legjobb forrásai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök. A vízoldékony rostok fogyasztása javítja a szervezet inzulin érzékenységét és telítettségérzést vált ki. A belőlük keletkező propionsav pedig segít a fogyásban, mivel ez csökkenti a zsírtermelést. Ugyancsak a jó baktériumok rosttal történő „etetése” során keletkezik a vajsav és az ecetsav, melyek támogatják az immunrendszerünket és a savbázis egyensúly fenntartásával védik az egészséget. A helyesen kialakított étrend tehát segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát és ezáltal segít előre mozdítani a fogyás folyamatát is.
