BELGYÓGYÁSZAT

Mivel foglalkozik a belgyógyász szakorvos?

A belgyógyászat az orvostudomány egyik legszerteágazóbb szakterülete, amely összefogja és rendszerezi a többi szakterületet is. Speciális szakterületei a kardiológia, a nefrológia, az endokrinológia, a diabetológia és a gasztroenterológia. Szakrendelőinkben mind az általános belgyógyászat mind a speciális szakterületek elérhetőek.

Milyen problémákkal forduljunk belgyógyászhoz?

A belgyógyászat vizsgálati területét a belső szervek jelentik.

A belgyógyász felkeresése olyankor indokolt, ha a páciensnek nincsen konkrét elképzelése, mi lehet panaszának forrása. Ilyen tünetek lehetnek:

Gyakori belgyógyászati vizsgálatok

1. Egy általános belgyógyászati felmérés rendszerint az alábbi vizsgálatokból áll:

  • részletes családi és egyéni kórelőzmény felvétele,
  • vérnyomás és pulzus mérése,
  • kardiovaszkuláris, légző- és hasi szervek működésének vizsgálata,
  • testsúly, testmagasság, derékbőség, BMI, testzsírszázalék meghatározása,
  • védőoltások ellenőrzése,
  • tájékozódó neurológiai és mozgásszervi vizsgálat

A panaszok, kórtörténet és a felmérés adatainak ismeretében szűrőjelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére a belgyógyász elrendelhet további laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat, illetve szakorvosi konzultációkat.

2. Nyugalmi EKG

A szív elektromos tevékenységét jeleníti meg görbék formájában. Vizsgálható a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása. Számos egyéb kórállapot mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

3. 24 órás vérnyomásmonitor (ABPM)

A készülék segítségével a vérnyomást mindennapos megszokott tevékenység közben, 24 órán át rögzítjük. A vérnyomás a különböző napszakokban normálisan is változik, de befolyásolja a fizikai aktivitás, a stressz, az étkezés stb. is. Az eljárás a beállított vérnyomáscsökkentő kezelés ellenőrzésére szolgál, továbbá kimutatja az időszakosan kialakuló vérnyomáseltéréseket.
A páciens karjára egy vérnyomásmérő mandzsetta kerül felhelyezésre, ami meghatározott időközönként megméri és eltárolja a vérnyomás értékét. A páciens eközben végezheti a megszokott napi teendőit.

Mivel foglalkozik a belgyógyászat?

A belgyógyászat az orvostudomány ága, amely az emberi test belső szerveivel, azok működésével és betegségeivel foglalkozik. A belgyógyászat szakrendelése a belgyógyász szakorvos által végzett vizsgálatok, diagnózisok és terápiák helyszíne.

A belgyógyászat szakrendelésén általában olyan betegekkel találkoznak, akiknek belső szerveikkel vagy szervrendszereikkel kapcsolatos problémáik vannak. Ez lehet például a légzőszervek (pl. asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség), az emésztőrendszer (pl. gyomorfekély, irritábilis bél szindróma), a vese (pl. veseelégtelenség), az endokrin rendszer (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek) vagy az immunrendszer (pl. autoimmun betegségek) megbetegedése.

A belgyógyász szakorvos a betegség tüneteit és a kórtörténetet (anamnézis) figyelembe véve végzi el a fizikális vizsgálatot. Ezután szükség esetén laborvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat (pl. ultrahang, CT, MRI) vagy egyéb diagnosztikai módszereket alkalmaz a pontosabb diagnózis felállítása érdekében.

A belgyógyászat szakrendelése az elsődleges ellátó szinten is elérhető, de szükség esetén a belgyógyász további szakorvosokkal (pl. kardiológus, gasztroenterológus, nefrológus) együtt dolgozik a betegség kezelése során.

Összességében a belgyógyászat szakrendelése olyan betegségekkel foglalkozik, amelyek az emberi test belső szerveit és szervrendszereit érintik, és az első lépést jelentik a diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés elkezdése felé.