A puffadás egy olyan állapot, ami a belekben fokozott gázképződéssel jár, teltségérzettel, hasfeszüléssel, rossz közérzettel és akár külső fizikai tünetekkel (has körfogatának megnövekedésével) jelentkezik.
Vannak olyan esetek, amikor a puffadás hátterében nincs kóros elváltozás. Például ha valamilyen magasabb flatulencia faktorokat tartalmazó élelmiszert, például lencsét, babot, brokkolit, káposztát eszünk, vagy nem rágjuk meg kellőképpen az ételeket, túl gyorsan eszünk vagy ha egyszerre túl nagy mennyiséget fogyasztunk el egy adott ételből. Ezek könnyen kivédhetők, ha tudjuk mire figyeljünk.
Ám vannak olyan esetek, amikor el kell gondolkodnunk egészségügyi szakemberek bevonásáról.
A fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztését enzimek végzik. Amikor valakinek hiányzik, vagy nem termelődik elegendő enzim a szervezetében, jelentkezhetnek puffadásos tünetek. Ilyen esetek például a laktóz intolerancia vagy a fruktóz malabszorpció. Ha valaki laktóz vagy fruktóz tartalmú élelmiszerek elfogyasztása után rosszul érzi magát mindenképp jelentkezzen gastroenterológushoz, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után megállapítja az észlelt tüneteket okát.
A modern kor táplálkozásának és a feldolgozott élelmiszerek hátulütője, hogy gyakran olyan élelmiszerekben is előfordulnak a kerülendő összetevők, melyekről nem is feltételeznénk, így dietetikus felkeresése az esetleges diéta hibák elkerülése miatt mindenképp javasolt.
A puffadás második nagy kiváltó okaként a kontaminált vékonybél szindrómát (másnéven SIBO) kell kiemeljük. Egy, főként az emésztőrendszert érintő kórkép, mely tüneteiért a vékonybélben túlszaporodott bélbaktériumok tehetők felelőssé. Ha a vékonybélben megnövekedik a vastagbélből eredő baktériumok mennyisége, emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek, pl.: puffadás, fokozott gázképződés, alhasi görcsök. A tünetek egy részét az okozza, hogy a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a szénhidrátokat, és a bekövetkező erjedés következtében gázok és savak képződnek.
A SIBO-t nagyon fontos időben kezelni, mert fogyáshoz, az immunrendszer legyengüléséhez, B12-vitamin hiányhoz és csontritkuláshoz is vezethet.
Laktulóz kilégzéses teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A laktulóz egy olyan cukorszármazék, amit a vékonybél emésztő enzimjei nem tudnak lebontani, így gyakorlatilag változatlan formában jut el a vastagbélbe. Ezzel a kilégzéses teszttel gyakorlatilag a vékonybélbe jutott baktériumok által előidézett erjedéses folyamatokat lehet igazolni.
A kontaminált vékonybél szindróma kezelés mindig egyénre szabott, minden esetben függ a kiváltó októl, melyet gastroenterológus szakorvos tud megállapítani!
Ha pozitivitást mutat a laktulóz kilégzéses teszt akkor a túlszaporodott baktériumok számának csökkentésére antibiotikum-kúra válhat szükségessé. A gyógyszeres kezelések mellett minden esetben fontos a megfelelő bélflóra helyreállítása pre- és probiotikumokkal, valamint probiotikus élelmiszerekkel, például fermentált zöldségekkel, kovászolt pékárukkal. A panaszok megszüntetését megfelelő étrenddel, étkezési szokásokkal fontos támogatnunk, például magas folyadékfogyasztással, rostdús táplálkozással és az esetek nagy részében hatásos az ún. alacsony FODMAP diéta követése is.
Ezen felül szükséges lehet az immunrendszer erősítése vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel, hiszen a mikrobiom nem megfelelő működése az immunrendszerünkre is kihatással lehet.
Egyre több esetben találunk párhuzamot az inzulin rezisztencia és kontaminált vékonybél szindróma valamint IBS között, de azoknál a nőknél, akik szülés után puffadásos panaszokkal küzdenek és nem találnak összefüggést a puffadás jelentkezése és a táplálkozás vonatkozásában, javasolt a hasizom vizsgálata, ugyanis szétnyílt hasizom is állhat a hátterében.
