Napjainkban sokszor felmerül az emberben a kérdés, vajon tud-e tenni azért az életmódjával, hogy egyes daganatos betegségek kialakulását elkerülje, vagy amennyiben érintett bennük, az életvitelével hozzájárulhat-e a betegség kedvező kimeneteléhez.
Tehetek-e az életmódommal azért, hogy egyes daganatos betegségek kialakulásának valószínűségét csökkenteni tudjam?
Napjainkban sokszor felmerül az emberben a kérdés, vajon tud-e tenni azért az életmódjával, hogy egyes daganatos betegségek kialakulását elkerülje, vagy amennyiben érintett bennük, az életvitelével hozzájárulhat-e a betegség kedvező kimeneteléhez.
Bizonyára mindenki olvasott róla, hogy nem csak hazánkban, hanem sajnos világszinten is folyamatos emelkedést mutat a daganatos betegségek előfordulása. A WHO (World Health Organization) legfrissebb adatai alapján a második leggyakoribb halálozási ok a daganatos megbetegedés, mely világszinten 2018-ban közel 10 millió halálestért volt felelős. Ugyanezen adatokat, ha hazánkra viszonyítva vizsgáljuk a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) beszámolóiból kiderül, hogy 2018-ban szintén vezető haláloknak (közel 40 %) számítottak a daganatos megbetegedések.
Ezen adatok olvasgatása alapján mindannyiunkban felmerül a kérdés, hogy vajon tehetünk-e valamit, és ha igen, vajon mit azért, hogy elkerüljük az alábbi betegségeket.
A jó hír az, hogy igen, tehetünk, hiszen az egészséges életmód akár kulcsa lehet a megelőzésnek. Azonban jobb azt tisztáznunk, hogy nem tehető az életvitelünk teljes mértékig felelőssé. Ugyanis a daganatos betegség kialakulásában számos tényező közre játszik. Ilyen többek között a genetikai hajlam, a különböző környezeti tényezők, és a már említett helytelen életmód. A genetikai hajlam ellen sajnálatos módon védekezni nem tudunk, így bizonyos daganatos betegségek kialakulásának valószínűségei a génjeinkbe kódolva öröklődhetnek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ha a családban előfordultak egyes daganatos megbetegedések, akkor minden esetben a fiatalabb generáció esetén is ki fognak alakulni, hiszen a daganatok keletkezése ennél jóval komplexebb folyamat. Szintén kevésbé befolyásolható kockázati tényezők maga a környezeti adottságok, mint például a szennyezett levegő. Azonban a kezünkben van egy olyan kockázati tényező, amelyre hatással tudunk lenni. És ez nem más, mint a helytelen életmód, illetve annak elkerülése.
De akkor lássuk csak, mit is tehetek pontosan az életmódommal, hogy csökkentsem az alábbi betegségek kialakulásának kockázatát.
A megfelelő, vagy helyesen megválasztott életmód alatt nagyvonalakban azt értjük, hogy az illető egészségesen táplálkozik, aktív életmódot folytat, kerüli a különböző káros szenvedélyeket, valamint tesz az őt érő mindennapi stressz csökkentéséért.
A táplálkozás szerepe a daganatos betegségek kialakulásában
Arról már biztosan mindenki hallott, olvasott, hogy a nem jól megválasztott, vagy esetenként egyoldalú táplálkozás közre játszhat abban, hogy növelje a különböző daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát, azonban érdemes egy kicsit a dolgok mélyére ásnunk.
A túlzott kalória-, illetve telített zsiradékok bevitele bizonyítottan szerepet játszik olyan típusú daganatok kialakulásában, mint az emlő-, illetve a vastagbéldaganat. Ilyen zsiradékokat tartalmaznak a különböző állati eredetű zsiradékok, valamint a húsok, húskészítmények, melyek fogyasztási gyakoriságát érdemes csökkentenünk, helyettük pedig érdemes a növényi eredetű, lehetőség szerint finomítatlan zsiradékokat választanunk. Itt érdemes rögtön megemlíteni a kókuszolajat, amely az utóbbi években több háziasszony közkedvelt alapanyaga lett a konyhában, ugyanis bár esetében növényi eredetű zsiradékról beszélünk, mégis összetételét tekintve közel 90 %-a telített zsírsavakból áll.
Hasonlóan az előzőkben említettekhez a rostszegény táplálkozás is többek között a bél daganatos betegségeinek kialakulásában játszhat szerepet, ugyanis a rostok egyebek mellett a vízmegkötő képességük révén segítik a megfelelő bélmozgást. A napi ajánlott rostbevitel egy felnőtt számára 25-30 g lenne, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság rostbevitele ehhez az ajánláshoz képest csekély. Ahhoz, hogy kellő mennyiségű rostot fogyasszunk érdemes minden étkezésünknek tartalmazni nyers, vagy hőkezelt formában zöldségeket. Valamint a gyümölcsök, olajos magvak, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával is támogathatjuk a rostbevitelünket.
Káros szenvedélyek az egészség tükrében
Azt vélhetően mindenki tudja, hogy az olyan jellegű káros szenvedélyek, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás egyaránt kedvezőtlenül hatnak a szervezetünk működésére, azonban arról már nem biztos, hogy mindenki tud, hogy miért is nem javasoljuk mindezeket. A dohányzás kapcsán a legtöbb emberben a tüdőrák kialakulása merül fel, mint lehetséges kockázati tényező, azonban olyan – talán kevésbé ismert – daganatos megbetegedés létrejöttében is szerepet játszhat, mint a különböző gége és szájüregi daganatok.
A hosszan tartó és túlzásba vitt alkoholfogyasztás a dohányzáshoz hasonlóan számos módon károsan hat az emberi szervezetre, így növeli a máj-, a gége-, a szájüreg- és a nyelőcsődaganatok kialakulásának kockázatát.
