A szemszárazság (száraz szem szindróma, keratoconjunctivitis sicca) az egyik leggyakoribb szemészeti panasz, amely világszerte milliókat érint. Akkor alakul ki, amikor a szem nem termel elegendő könnyet, vagy a könnyfilm túl gyorsan elpárolog. A könnyréteg feladata a szem felszínének nedvesen tartása, védelme és a tisztánlátás biztosítása. Ha ez a védőréteg sérül, a szem irritálttá, érzékennyé válik, és hosszú távon akár a szaruhártya is károsodhat.

A szemszárazság nem csupán kellemetlen tüneteket okoz, hanem rontja az életminőséget: zavarhatja a munkavégzést, a számítógép-használatot, a kontaktlencse viselését, sőt az autóvezetést is.

Mi okozza a szemszárazságot?

A szemszárazságnak számos oka lehet, és sokszor több tényező együttes hatására alakul ki.

• Életmódbeli tényezők: hosszú ideig tartó számítógép-használat, televíziózás, mobiltelefonozás során ritkábban pislogunk, emiatt a szemfelszín kiszárad. Télen száraz levegő vagy erőteljes klimatizálás.
• Környezeti hatások: fűtött vagy légkondicionált helyiség, szél, füst, por, alacsony páratartalom.
• Életkor: az idő előrehaladtával a könnytermelés csökken, főleg 50 év felett.
• Hormonális változások: a nők menopauza idején gyakrabban tapasztalják a tüneteket.
• Gyógyszerek: bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, antihisztaminok csökkenthetik a könnytermelést.
• Kontaktlencse viselése: hosszú távon fokozza a szemszárazság kockázatát.
• Szembetegségek és általános betegségek: kötőhártya-gyulladás, szemhéjproblémák, autoimmun betegségek (pl. Sjögren-szindróma), cukorbetegség.
• Refraktív műtétek: lézeres látásjavító beavatkozások után átmenetileg gyakori a szemszárazság.

Milyen tünetekkel jár a szemszárazság?

A szemszárazság tünetei sokszor fokozatosan alakulnak ki, és változó erősségben jelentkeznek. A leggyakoribb panaszok:

• Égő, szúró, idegentest-érzés a szemben
• Fokozott könnyezés (a szem így próbálja ellensúlyozni a szárazságot)
• Homályos látás, amely pislogásra javul
• Fényérzékenység, szemfáradtság
• Szemvörösség, irritáció
• Nehézség a kontaktlencse viselésében
• Hosszabb olvasás vagy képernyőhasználat közben fokozódó diszkomfort

Fontos tudni, hogy a fokozott könnyezés is lehet a szemszárazság jele, mert a könny összetétele ilyenkor felborul, és nem tudja megfelelően nedvesíteni a szemet.

Hogyan diagnosztizálható a szemszárazság?

A szemszárazság pontos diagnózisát szemész szakorvos állapítja meg. A vizsgálat során ellenőrzi a szemfelszín állapotát, a könnyfilm mennyiségét és minőségét.

A leggyakoribb vizsgálatok:

• Könnymennyiség mérése (Schirmer-teszt): speciális papírcsíkkal mérik a könnytermelést.
• Könnyfilm törési idő (BUT-teszt): vizsgálja, milyen gyorsan szakad meg a könnyfilm a szem felszínén.
• Réslámpás vizsgálat: a szemfelszín és a szemhéjak állapotát ellenőrzik.

A diagnózis felállítása után az orvos személyre szabott kezelési tervet javasol.

Hogyan kezelhető a szemszárazság?

A kezelés célja a tünetek enyhítése, a könnyfilm helyreállítása és a szem védelme a további károsodástól.

Műkönnyek és szemcseppek:
 A leggyakoribb és legegyszerűbb kezelési forma. Számos típus létezik, tartósítószer-mentes készítmények is kaphatók, amelyek hosszú távon is biztonságosak. Pl Tears Naturale II.

Gyulladáscsökkentő kezelés:
 Súlyosabb esetben az orvos gyulladáscsökkentő szemcseppeket (pl. ciklosporin tartalmú) írhat fel.

Életmódbeli változtatások:
 Rendszeres pislogás, képernyőidő csökkentése, párásító használata, bőséges folyadékbevitel.

Kontaktlencse-használat felülvizsgálata:
 Szemszárazság esetén speciális lencsék vagy szemüveg használata lehet indokolt.

Műtéti megoldások:
 Súlyos, krónikus esetekben a könnyelvezető csatorna lezárása (punctum plug) segíthet, hogy a könny hosszabb ideig a szemen maradjon.

Megelőzhető a szemszárazság?

A szemszárazság gyakran életmódbeli tényezők miatt alakul ki, ezért a megelőzés kulcsa a tudatosság. Fontos a megfelelő munkakörnyezet (optimális páratartalom, megfelelő fényviszonyok), a rendszeres víz ivás, rendszeres pislogás képernyő előtt, valamint a szem védelme a széltől, portól, füsttől. A kiegyensúlyozott táplálkozás, omega-3 zsírsavak fogyasztása szintén hozzájárulhat a szem egészségéhez.

Gyakran ismételt kérdések a szemszárazságról

A szemszárazság csak idősebb korban fordul elő?
 Nem, bármely életkorban jelentkezhet, különösen a sok képernyőt használók körében. Az életkor előrehaladtával azonban gyakoribbá válik.

A kontaktlencse okozhat szemszárazságot?
 Igen, a hosszú ideig tartó kontaktlencse-viselés fokozza a szemszárazság kialakulásának esélyét. Ilyenkor speciális lencsére váltás vagy szemüveg használata javasolt.

Meddig lehet műkönnyet használni?
 A tartósítószer-mentes műkönnyek hosszú távon is biztonságosan alkalmazhatók. Érdemes azonban orvossal egyeztetni a megfelelő készítményről.

A túlzott könnyezés is szemszárazság jele lehet?
 Igen, mivel a könnyfilm összetétele felborulhat, és nem nedvesíti megfelelően a szemet, emiatt reflexes könnyezés indulhat el.

Mikor kell szemészhez fordulni szemszárazság esetén?
 Ha a panaszok tartósan fennállnak, a látás homályossá válik, vagy a mindennapi életet zavarják, mindenképpen szemész szakorvos vizsgálata javasolt.