Miről is szól a javaslat?

Kedd este került a parlament elé a kormány “A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslata, ami egyfajta nagy deregulációs, a cégek adminisztrációjának csökkentését célzó salátatörvény. Ennek az egyik legérdekesebb és legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a kötelező munkahelyi egészségügyi vizsgálat módosítása.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett tervezet 6. paragrafusa módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi törvényt. Itt pontosan annyi változik, hogy “a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható” feltételsor kiegészül egy ilyen mondattal:

“jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”

Eredetileg ez így hangzott:

“A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni”.

Emellett az eredeti törvény 88. paragrafusa ezzel egészül ki:

Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy

• az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
• az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Ezek a módosítások lényegében azt jelentik (ahogyan a törvény indoklása is fogalmaz), hogy a munkavédelemről szóló törvény módosításával megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése.

A módosítást több szempontból is lehet értékelni: munkaügyi oldalról és egészségügyi/népegészségügyin oldalról. Mivel ez az intézkedés egyfajta vállalatoknak szóló deregulációs csomagban kapott helyet, valószínűbb, hogy ezzel az intézkedéssel a kormány nem az egészségügyi következményeit tartotta elsődlegesen szem előtt.

Az elmúlt napokban megszólaló szakszervezeti és munkaadói illetékesek nyilatkozataiból az volt kiolvasható, hogy a kormány nem egyeztetett előzetesen a több millió érintettet képviselő szervezetekkel. Fontos látni, hogy az intézkedés munkaügyi hatásairól csak akkor lehet pontosat mondani, amikor megjelennek a részletszabályok, amelyek tartalmazzák, hogy mely munkakörökben marad kötelező az orvosi vizsgálat. A kormány elmondása szerint ezeknek a részletszabályoknak a kidolgozása még folyamatban van.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség részéről az ATV-nek úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadók számára nem járt sem kirívóan nagy anyagi vagy adminisztrációs teherrel a kötelező orvosi vizsgálat, vagyis nem tartja elégségesnek a törvény indoklásában leírtakat. A 24.hu-nak úgy nyilatkozott a szervezet elnöke, Zlati Róbert, hogy elutasítják a tervezetet, mert az „markáns visszalépésként értékelhető a munkavállalók jogai szempontjából.” Felvetette a tévécsatornának, hogy esetleg a külföldi vendégmunkások alkalmazásának megkönnyítése-e a cél. Ezt ugyanakkor még nem lehet megítélni, hiszen nagyon valószínű, hogy épp azokban az iparágakban (kritikus szektorokban) marad kötelező az orvosi vizsgálat, ahová jellemzően beérkeznek a harmadik világból származó dolgozók. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke pedig azt mondta, hogy a munka világát érintő változtatásokat előzetesen egyeztetni kellene a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel. Rolek szerint sok munkakörben inkább rutinszerű volt a vizsgálat, mint indokolt – ezzel együtt szerinte a legtöbb munkaadó folytatja a vizsgálat gyakorlatát. Voltak olyan szakértői vélekedések, hogy a kötelező vizsgálat eltörlésével a kormány a munkaerőhiányt akarja csökkenteni bizonyos ágazatokban, hogy ezzel is könnyebb legyen alkalmazni a dolgozókat. De ezt is csak úgy lehet megítélni, ha eldőlt, mely szektorokban marad kötelező a vizsgálat.

Mindezeken túlmenően nem árt azonban, ha az egészségügyi szektorra gyakorolt hatásokat, valamint a népegészségügyi következményeket is számba vesszük.

Forrás: portfolio.hu