HEPATOLÓGIA/ TRANZIENS ELASZTOGRÁFIA

Mivel foglalkozik a hepatológus szakorvos?

A hepatológia a máj és epeutak betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület. A gasztroenterológus-hepatológus szakorvos a máj-epeúti betegségek diagnózisát és kezelését, valamint a krónikus májbetegek gondozását végzi. A Tranziens elasztográfia a máj szöveti összetételét vizsgálja.

Milyen esetben forduljunk hepatológushoz?

A májbetegségek többsége sokáig tünetmentes maradhat, csak az ún. májfunkciós laborértékek emelkedése hívja fel rá a figyelmet. A kezdeti tünetek általában nem erősek, jellegtelenek pl. gyengeség, hasi diszkomfort, étvágytalanság, hányinger, jobb bordaív alatti fájdalom. Az előrehaladott májbetegségnek típusos tünetei vannak, ezek a sárgaság, haskörfogat növekedés, a mellkas bőrén csillag alakú értágulatok megjelenése, a tenyér kipirosodása.

Gyakori hepatológiai vizsgálatok

  1. A tünetszegénység miatt nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat, különösen azoknál, akiknél a családban májbetegség előfordult, akik vegyszerekkel dolgoznak, vagy májkárosító gyógyszereket szednek.

  2. A Tranziens elasztográfia segítségével a májkárosodás mértéke egy egyszerű, az ultrahangos vizsgálatokhoz hasonló eljárással állapítható meg. A máj sokáig nagyfokú regenerációra képes, de ha sorozatos káros hatások érik, melyeket nem képes helyreállítani, a gyulladt részek hegesedéssel gyógyulnak, a hegszövet pedig idővel a működőképes májszövet mennyiségének csökkenéséhez vezet. Ez a fibrózisnak nevezett folyamat évekig észrevétlenül történhet, és a tünetek sokszor csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már igen előrehaladott állapotban van. A fibrózis következtében fellépő májzsugor (cirrózis) végül halált okozhat.

  3. vírus indukálta májgyulladások (hepatitis A, B, C, E) kivizsgálása, kezelése és megelőzése védőoltással. A hepatitis A és E leginkább fertőzött ételekkel jutnak be a szervezetbe akut májgyulladás tüneteit vagy gyomorrontás szerű panaszokat okoznak, és rendszerint maguktól lezajlanak. A hepatitis B és C vér útján és szexuális úton terjedő vírusok. Jellemző rájuk, hogy krónikus májgyulladást okozva akár 20-30 évig is tünetszegények maradhatnak, sokszor már csak a súlyos májzsugor hívja fel rájuk a figyelmet. A hepatitis B ellen oltással védekezhetünk, a hepatitis C ellen jelenleg még oltóanyag nem áll rendelkezésünkre. A hepatitis B és C ellen is számos hatékony gyógyszer létezik, melyeket a hepatológus szakorvos írhat elő.

  4. A máj jó- és rosszindulatú daganatai, cisztás elváltozásainak kivizsgálása, kezelése. A májban számos jó- és rosszindulatú daganat is előfordulhat, melyek lehetnek elsődleges és áttétes daganatok. Az elsődleges daganatok kialakulását elősegíti a krónikusan fennálló vírusfertőzés és a máj kötőszövetes átépülése. Diagnózisuk sokszor már hasi ultrahang segítségével lehetséges, de gyakran további képalkotó vizsgálatok (CT, MR, PET CT) is szükségessé válnak.

  5. zsírmáj korunk népbetegsége, napjainkban a májzsugor leggyakoribb kiváltó oka. A nem alkoholos zsírmáj leggyakoribb oka az elhízás és a magas vérzsír értékek, de sokszor normális testsúlyú betegeken is előfordul. A májban lerakodott zsír gyulladást, a későbbiekben pedig kötőszövetes átépülést ún. cirrhosist okozhat. A májzsírosodás hasi ultrahang vagy MRI vizsgálattal általában jól látható, de pontos számszerű értéket a zsírosodás, ill. kötőszövetes átépülés mértékére a Tranziens elasztográfia/CAP vizsgálat adhat.