Mivel foglalkozik a nefrológus szakorvos?
A nefrológia a belgyógyászatnak a vesebetegségekkel foglalkozó tudományága. Nagyon sok ritka, csak veséket érintő betegség ismert, melyek felkészült specialistát igényelnek.
Milyen problémákkal forduljunk nefrológushoz?
Vesebetegségekkel foglalkozó specialistákhoz általában kivizsgálási és gondozási célból érkeznek páciensek. Fontos, hogy az időben megkezdett kezeléssel megelőzzük a további súlyos betegségek kialakulását. A veseelégtelenség jelentős része hypertonia és/vagy diabetes mellitus talaján alakul ki, így ezeknek a páciensek körében igen fontos a vesefunkció rendszeres kontrollja.
A visszatérő alsó hugyúti fertőzésekkel urológus és nefrológus szakemberhez egyaránt fordulhatunk.
Elégtelen veseműködés tünetei lehetnek:
- túl sok vagy éppen túl kevés vizelet
- deréktáji fájdalom
- lázas állapot
- habos vizelet
- véres vizelet
- fogyás, étvágytalanság
- hányinger, hányás
- vérszegénység
- ödéma (testszerte kialakuló vizenyő)
- hypertonia
A vesebetegség tünetei közé tartozhat a fentieken túl a kóros fáradtság, hajhullás, hányinger, gyengeség is. Vesefunkciós laborvizsgálatnál a GFR, karbamid vagy kreatinin kóros értéke is szükségessé teheti a vizsgálatot.
A vesekövesség ritkán vezet idült vesebetegséghez, de a vesekövesség elhanyagolása, a visszatérő, hugyútakat érintő fertőzések progresszív vesekárosodást okozhatnak. Emellett a vesekövesség kivizsgálására, kezelésére nefrológiai szakorvosi vizsgálatra lehet szükség a háttérben meghúzódó endokrinológiai okok miatt.
Mely klinikán érhető el a szakrendelés?
Gyakori nefrológiai vizsgálatok
- A kórelőzmény felvételét követően szükség esetén általános vizelet és vérvizsgálat történik. Ezek eredményeként kimutathatóvá válnak olyan elváltozások, mint pl. a cukor kóros szintje, ami cukorbetegségre utalhat. Ez azért fontos, mert a cukorbetegség jelentősen károsíthatja a veséket. A vérvizsgálatok során az urea-, a kreatinin- és GFR-értékekből következtethetünk a vesék állapotára. A vizeletüledék mikroszkópos vizsgálatával láthatóvá válnak pl. a vér, a gennysejtek és különböző kristályok is.
- A hasi ultrahang a vesék szerkezetéről ad információt.
- Bizonyos esetekben szükség lehet a veséből vett minta (biopszia) szövettani vizsgálatára
Mit tehetünk a vesék egészséges működéséért?
A szűrővizsgálatokon kívül életmódunkkal, táplálkozásunkkal sokat tehetünk veseműködésünk megőrzéséért. Talán már sokat hangoztatott, és a „csapból is ez folyik”, de naponta a megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztása elengedhetetlen. Ezt azonban túlzásba sem szabad vinni, átlagosan 1,5-2 liter folyadékot fogyasszunk. Melegebb időjárásban megihatunk 3 litert is, illetve extrém melegben ennél többre is lehet igényünk, de ilyenkor a megfelelő ionpótlásról is gondoskodni kell. Az élelmiszeripar túlzott mennyiségű sót használ, ami az élelmiszerek minőség megőrzését segíti elő, de a rendszeres, nagy mennyiségű só bevitel káros a szervezetünknek. Ha odafigyelünk a só bevitelünkre, akkor ezzel csökkentjük a magas vérnyomás betegség kialakulásának veszélyét és a vesekárosodás megjelenésének az esélyét. A helyes táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás is hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, veséink egészséges működéséhez.
