A tüdőrák olyan típusú rák, amely a tüdőkben keletkezik. A tüdő két szivacsos szerv a mellkasban, amelyek oxigént vesznek fel a belégzéskor, és szén-dioxidot bocsátanak ki a kilégzéskor. A tüdőrák világszerte az egyik leggyakoribb rák okozta halál ok.
Azoknál az embereknél, akik dohányoznak, nagyobb a kockázata a tüdőráknak, bár a tüdőrák előfordulhat olyanoknál is, akik soha nem dohányoztak. A tüdőrák kockázata nő a dohányzás időtartamával és az elszívott cigaretták számával. Ha abbahagyja a dohányzást, még sok év dohányzás után is jelentősen csökkentheti a tüdőrák kialakulásának esélyeit.
A tüdőrák általában nem okoz tüneteket a korai szakaszokban. A tüdőrák tünetei általában akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van.
A tüdőrák tünetei a következők lehetnek:
– Köhögés, ami nem múlik el
– Véres köpet, akár kis mennyiségben is
– Légzési nehézség
– Mellkasi fájdalom
– Rekedtség
– Súlyvesztés, még a próbálkozás nélkül is
– Csontfájdalom
– Fejfájás
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha dohányzik, és nem sikerült leszoknia, kérjen időpontot orvosához. Az orvos tanácsot adhat a dohányzásról való leszokás stratégiáira, például tanácsadásra, gyógyszerekre és nikotin-pótló termékekre.
Okok
A dohányzás okozza a tüdőrák többségét – mind a dohányosoknál, mind azoknál, akik másodlagos dohányfüstnek vannak kitéve. Azonban tüdőrák előfordul olyanoknál is, akik soha nem dohányoztak, és azoknál, akik soha nem voltak hosszan kitéve másodlagos dohányfüstnek. Ebben az esetben a tüdőrák okai nem mindig egyértelműek.
Foglalkozás körében elszenvedett ártalmak, mint asztalosnál a keményfa fűrészpor, cement iparban a cement por, út karbantartóknál az aszfalt út és beton út pora, azbeszttel történő munkavégzés és üveggyapot szálakkal történő munkavégzés során FFP2-es légzésvédelem nélkül nő a tüdőrák kockázata. Ezen kívül szerves oldószerekkel végzett munka is növeli a tüdőrák kockázatát – pl karosszéria fényezők vagy fémeket festő emberek esetében. Plusz a mostanában terjedő akkumulátor gyártás során használt földfémek porai is erősen rákkeltők.
Hogyan okoz a dohányzás a tüdőrákot:
Az orvosok úgy vélik, hogy a dohányzás a tüdőrákot azáltal okozza, hogy károsítja a tüdőt bélelő sejteket. Amikor belélegzi a cigarettafüstöt, amely tele van rákkeltő anyagokkal (karcinogénekkel), a tüdőszövetben azonnal változások kezdődnek.
Kezdetben a szervezet talán képes javítani ezt a károsodást, de minden ismételt expozícióval a tüdőt bélelő normál sejtek egyre inkább károsodnak. Az idő múlásával a károsodás miatt a sejtek rendellenesen kezdenek működni és végül rák kialakulhat.
Típusok:
Az orvosok a tüdőrákot a tüdőráksejtek megjelenése alapján két fő típusra osztják fel a mikroszkóp alatt. Az orvos a kezelési döntéseket az alapján hozza meg, hogy milyen fő típusú tüdőrákja van.
A két általános típusú tüdőrák a következők:
– Kissejtes tüdőrák. A kis sejtes tüdőrák szinte kizárólag súlyos dohányosoknál fordul elő, és kevésbé gyakori, mint a nem kissejtes tüdőrák.
– Nem kissejtes tüdőrák. A nem kissejtes tüdőrák egy olyan összefoglaló kifejezés, amely többféle tüdőrák típust foglal magában. A nem kissejtes tüdőrákok közé tartozik a laphámsejtes karcinóma, az adenokarcinóma és a nagysejtes karcinóma.
Kockázati tényezők:
Számos tényező növelheti a tüdőrák kockázatát. Néhány kockázati tényezőt lehet kontrollálni, például a dohányzás abbahagyásával, más tényezőket viszont nem lehet kontrollálni, például a családi előzményeket.
– Dohányzás. A tüdőrák kockázata növekszik a naponta elszívott cigaretta mennyiségével és a dohányzás éveinek számával. A dohányzás abbahagyása bármilyen életkorban szignifikánsan csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
– Másodlagos dohányfüstnek való kitettség. Még ha Ön nem dohányzik, a tüdőrák kockázata nő, ha másodlagos dohányfüstnek van kitéve.
– Előző sugárkezelés. Ha a mellkasa más típusú rákos betegség miatt sugárterápián esett át, növekedhet a tüdőrák kialakulásának kockázata.
– Radon gáznak való kitettség. A radon a talajban, a kőzetekben és a vízben lévő urán természetes bomlásából keletkezik, és végül részévé válik a belélegzett levegőnek. A radon veszélyes szintjei bármilyen épületben felhalmozódhatnak, beleértve a lakóhelyeket is.
– Azbeszt és más karcinogéneknek való kitettség. A munkahelyi aszbest- és egyéb rákkeltő anyagoknak való kitettség – mint például az arzén, króm és nikkelt – növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, különösen dohányzók esetében.
– Tüdőrákos családi előzmények. Akiknek szülei, testvére vagy gyermeke tüdőrákos, azoknál fokozott a betegség kialakulásának kockázata.
Szövődmények:
A tüdőrák számos szövődményt okozhat, mint például:
– Légszomj. A tüdőrákos betegek légszomjat tapasztalhatnak, ha a rák megnő, és elzárja a fő légutakat. A tüdőrák emellett folyadékot is okozhat a tüdő körül, nehezítve a tüdő kiterjesztését a belégzéskor.
– Véres köpet. A tüdőrák vérzést okozhat a légutakban, aminek következtében véres köpet (hemoptízis) jelentkezhet. Néha a vérzés súlyos lehet, de elérhetők kezelések a vérzés elleni küzdelemhez.
– Fájdalom. A tüdőrák előrehaladott stádiuma, amely más területre terjed, például egy tüdő hüvelyébe vagy egy csontba, fájdalmat okozhat. Mondja el orvosának, ha fájdalmat tapasztal, mivel számos kezelés áll rendelkezésre a fájdalom elleni küzdelemhez.
– Folyadék a mellkasban (pleurális effúzió). A tüdőrák folyadék felhalmozódását okozhatja a mellkasban lévő érintett tüdőt körülvevő térben (pleurális tér). A mellkasban felhalmozódó folyadék légszomjat okozhat. A folyadékot elvezető kezelések állnak rendelkezésre, hogy csökkentsék a pleurális effúzió újbóli kialakulásának kockázatát.
– Áttétek más testrészekre (metasztázis). A tüdőrák gyakran terjed (metasztázis) más testrészekre, például az agyra és a csontokra. A terjedő rák fájdalmat, hányingert, fejfájást vagy egyéb jeleket és tüneteket okozhat attól függően, hogy melyik szervet érinti. Miután a tüdőrák elterjedt a tüdőn túlra, általában már nem gyógyítható. Az elterjedt tüdőrák kezelései elérhetők a tünetek és a túlélés növelése érdekében.
Megelőzés:
Nincs biztos módja a tüdőrák megelőzésének, de csökkentheti a kockázatát:
– Ne dohányozzon. Ha soha nem dohányzott, ne kezdje el. Beszéljen gyerekeivel a dohányzás elkerülésének fontosságáról.. A leszokás csökkenti a tüdőrák kockázatát, még akkor is, ha évek óta dohányzik. Beszéljen orvosával a leszokás segítésére szolgáló stratégiákról és dohányzásról való leszokást segítő eszközökről. A lehetőségek közé tartozik a nikotin pótló termékek, gyógyszerek és támogató csoportok.
– Kerülje a másodlagos dohányfüstöt. Ha dohányos mellett él vagy dolgozik, kérje meg, hogy hagyja abba. Legalább kérje meg, hogy mindig a szabadban dohányozzon. Kerülje a dohányzó helyeket!
– Tesztelje otthonát radonra. Ellenőrizze otthonának radonszintjét, különösen, ha olyan területen él, ahol ismert a radonprobléma.
– Kerülje a munkahelyi karcinogéneket. Vegye figyelembe az óvintézkedéseket a munkahelyi mérgező anyagokkal szembeni védelem érdekében. Kövesse munkáltatójának előírásait. Például, ha arcmaszkot kap védelemre, mindig viselje. Kérdezze meg orvosát, mit tehet még a munkahelyi karcinogénekkel szembeni védelem érdekében. A dohányzóknál a munkahelyi karcinogének okozta tüdőkárosodás kockázata növekszik.
– Fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget. Válasszon egészséges étrendet sokféle gyümölcs és zöldség felhasználásával. Az élelmiszer forrásokból származó vitaminok és tápanyagok a legjobbak. Kerülje a nagy mennyiségű vitaminok szedését tabletták formájában, mivel károsak lehetnek.
– Mozogjon hetente többször. Ha nem mozog rendszeresen, kezdje lassan.
Diagnózis
A bronchoszkópia egy vizsgálati eljárás, amely során egy világító csövet helyeznek a torkodon keresztül a tüdődbe, hogy megvizsgálják a hörgőket és a tüdőszöveteket. A bronchoszkópia lehetővé teszi az orvosnak, hogy közvetlenül lássák és mintát vegyenek az esetleges elváltozásokról.
Azok, akik magasabb kockázatnak vannak kitéve a tüdőrákra, évente érdemes elvégeztetniük egy alacsony dózisú CT-vizsgálatot. A tüdőrák szűrését általában az idősebb felnőttek számára ajánlják, akik sok éven keresztül dohányoztak, vagy akik az elmúlt 15 évben hagyták abba a dohányzást.
Tüdőrák diagnosztizálására szolgáló tesztek:
- Képalkotó vizsgálatok:
– Röntgen: Tüdőjének röntgenképe eltérő tömeget vagy csomót mutathat.
– CT-vizsgálat: Kisebb elváltozásokat is feltárhat a tüdőben, amelyeket z röntgen nem mindig észlel.
- Köhögésből származó ürülék citológia (sputum cytology):
– Ha köhög, és ürüléket (köpetet) termel, a köpet mikroszkóp alatt történő vizsgálata néha kimutathatja a tüdőrák sejtjeit.
- Szövet mintavétel (biopszia):
– A kóros sejtek mintáját egy eljárás során eltávolíthatják, amit biopszianak neveznek.
– Bronchoszkópia: A bronchoszkópia során egy világító cső segítségével vizsgálják meg a tüdőben lévő kóros területeket.
– Mediasztinoszkópia: Egy bemetszést készítenek a nyak alján, és sebészeti eszközökkel mintákat vesznek a nyirokcsomókból.
– Tűbiopszia: Az orvos tűt vezet a mellkasfalán keresztül a tüdőszövetbe, hogy gyanús sejteket gyűjtsön.
A laboratóriumi körülmények között történő alapos elemzés megmutatja, milyen típusú tüdőrákkal állsz szemben. Az eredmények segíthetnek az orvosnak a sejtek konkrét jellemzőinek megértésében, amelyek segíthetik a prognózis meghatározását és a kezelés irányítását.
A rák terjedésének meghatározására szolgáló tesztek:
Miután diagnosztizálták a tüdőrákot, az orvosod megpróbálja meghatározni a rák kiterjedését (stádiumát). A rák stádiuma segít meghatározni, hogy mi a legmegfelelőbb kezelés.
A stádium felmérő vizsgálatok olyan képalkotó eljárásokat tartalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik az orvos számára, hogy utánajárjanak annak, hogy a rák terjedt-e a tüdőn kívül is. Ezek a tesztek magukban foglalhatják a CT-, MRI-, pozitronemissziós tomográfiás (PET) és csontszcintigráfia vizsgálatokat. Nem minden teszt alkalmazható minden személyre, tehát beszéljen az orvosával arról, hogy melyik eljárások a legmegfelelőbbek az Ön számára. A tüdőrák stádiumait római számok jelzik 0-tól IV-ig, a legalacsonyabb stádiumok a tüdőre korlátozó rákot jelzik, míg a IV. stádiumban a rák már kiterjedt más testrészekre is.
Életmód
Sok tüdőrákos beteg tapasztal légzési nehézségeket a betegség folyamán. Bár elérhetők olyan kezelések, mint a kiegészítő oxigén és gyógyszerek, amelyek segíthetnek a kényelem növelésében, azok nem mindig elegendők.
A légzési nehézségekkel való megbírkózáshoz segíthet:
- Próbálj meg ellazulni: A légszomj érzése ijesztő lehet, de a félelem és szorongás csak nehezíti a légzést. Amikor légszomjat érzel, próbálj meg ellazulni valamilyen tevékenységgel. Hallgass zenét, képzeld el a kedvenc nyaralási helyedet, meditálj, vagy mondj el egy imát.
- Találj kényelmes testhelyzetet: Segíthet, ha előredőlsz, amikor légszomjat érzel.
- Koncentrálj a lélegzetedre: Amikor légszomjat érzel, összpontosíts a lélegzetedre. Ne próbáld meg teljesen megtölteni a tüdődet levegővel, inkább koncentrálj azokra az izmokra, amelyek irányítják a rekeszedet. Próbálj a szádon keresztül lélegezni, és szinkronizáld a lélegzetvételeidet az aktivitásoddal.
- Takarékoskodj az energiáddal a fontos dolgokra: Ha légszomjat érzel, könnyen elfáradhatsz. Szűrd ki a nem lényeges feladatokat a napodból, hogy az energiádat a fontos dolgokra tudd irányítani.
Amennyiben légszomjat tapasztalsz, vagy tüneteid súlyosbodnak, keress fel egy pulmonológus szakorvost! Ha bármilyen tünetet észlelsz, keress fel egy tüdőgyógyász szakorvost! Az első konzultáció esetén 15% kedvezményt biztosítunk online foglalás esetén!
