A derékfájás az egyik leggyakoribb fájdalomtípus: már a serdülők körében is előfordul, míg a felnőtt lakosság 80%-át érinti. Vannak, akiket csak egyszer látogat meg, de a derékfájósok többsége visszatérő fájdalmakról számol be. A legtöbb esetben a helytelen testtartás, mozgásszegény életmód talaján alakul ki derékfájdalom: közvetlen kiváltó oka lehet rossz vagy hirtelen mozdulat, de sokszor minden előjel nélkül lép fel. A fájdalom oka izomfeszülés, tartáshiba, ízületi kopás, porckorongbetegség, ill. ezek kombinációja is lehet. Ez az összefoglaló abban szeretne segíteni, hogy milyen panaszok esetén érdemes segítséget kérni, és kihez érdemes fordulni.

A fájdalom erősségén túl a teendők megítéléséhez talán a legfontosabb az, hogy a fájdalom csak a deréktájat érinti-e, vagy kisugárzik a fenék, a comb, vagy akár a lábszár, lábfej irányába. Emellett az is lényeges, hogy a fájdalmon túl van-e más panasz. Sokan észlelnek zsibbadást („hangyamászás-érzés”), vagy érzéskiesést. A betegek egy része a láb gyengeségét is észleli, ez megnyilvánulhat sántításban, elbotlásban is: utóbbit a lábfejet emelő izmokhoz futó idegek károsodása okozhatja. Ritka, de lényeges panasz a vizelési probléma: derékfájás mellett fellépő vizelet-elakadás esetén egyéb panaszoktól függetlenül sürgős neurológiai vizsgálat szükséges!

Első alkalommal fellépő, ki nem sugárzó fájdalom esetén nem feltétlenül van szükség orvosi vizsgálatra ha más panasz nem társul a derékfájáshoz. Ha a fájdalom tartósan fennmarad, reumatológus vagy ortopédorvos felkeresése javasolt.

Visszatérő, ki nem sugárzó, egyéb panasszal nem társuló derékfájás esetén célszerű reumatológust felkeresni, ill. gyógytornásztól kérni segítséget a gerinctorna megtanulásához.

Tartós, hónapok óta fennálló, vagy régóta vissza-vissza térő fájdalom esetén akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha a fájdalom nem sugárzik ki, és nincs más panasz sem. Ilyenkor elsősorban reumatológushoz, vagy ortopédorvoshoz érdemes fordulni.

Erős, kisugárzó fájdalom esetén, különösen akkor, ha a fájdalom mellett zsibbadás, gyengeség vagy vizelési nehézség is észlelhető, elsősorban neurológushoz érdemes fordulni. Tartós, kisugárzó fájdalom, gyengeség vagy vizelési nehézség esetén szintén neurológust érdemes felkeresni.

A kiváltó októl függetlenül minden derékfájás esetén célszerű a fekvés, amivel a gerincet tehermentesíteni lehet. Fájdalomcsillapítót erősebb fájdalom esetén érdemes bevenni, de önmagában a fájdalomcsillapítók szedésétől nem várható a fájdalmat kiváltó okok megszűnése. Szokás a fájdalomcsillapítókat izomlazítóval kombinálni, így a fájdalom miatt reflexesen összehúzódó gerinctáji izmok feszülése csökkenthető.

Bár sokan végeztetnek eszközös vizsgálatokat derékfájás esetén (röntgen, CT, MRI, esetleg laborvizsgálat), érdemes először orvoshoz fordulni: így elkerülhető, hogy felesleges vizsgálatoknak tegyük ki magunkat.

Végül, mint oly sok más tartós probléma esetén, a derékfájás kapcsán sem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. A megfelelő testtartás elsajátítása, hirtelen gerincmozdulatok kerülése (különösen akkor, ha nagyobb terhet cipelünk), és ülőfoglalkozás esetén a megfelelő munkakörnyezet kialakítása (szék, asztal, monitor) segíthet a derék-, és a nyaki, ill. vállfájdalmak megelőzésében is. Emellett – különösen akkor, ha már volt derékfájásunk – lényeges a gerinctorna elsajátítása, és rendszeres végzése, panaszmentes állapotban is. Gyógytornászunk segítségével a megfelelő gyakorlatokat könnyű megtanulni: rendszeres végzésük segít a gerincet stabilizáló izomzat helyes működésének kialakításában, a derékfájás megelőzésében.

Ha derékfájással küzd, vizsgáltassa ki és tudja meg, hogy mi állhat mögötte!