A végtag zsibbadás olyan érzészavar, amikor a karokban, lábakban vagy ujjakban bizsergés, szurkálás, hidegérzet vagy teljes érzéskiesés tapasztalható. Gyakran kíséri „hangyajárás” érzés, tűszúrásszerű fájdalom, esetleg izomgyengeség. Előfordulhat, hogy a panasz csak néhány percig tart, például egy kényelmetlen testhelyzet miatt, de tartós fennállása vagy rendszeres ismétlődése mögött komolyabb betegség állhat.

A zsibbadás kialakulásának hátterében az idegek működési zavara, a vérkeringés akadályozottsága vagy egyéb szisztémás betegségek állhatnak. Mivel a tünet számos eltérő eredetű problémát jelezhet, a pontos ok feltárása kulcsfontosságú.

A végtag zsibbadás leggyakoribb okai

 A végtag zsibbadás kiváltó okai három nagy csoportba sorolhatók: idegi, keringési és egyéb szisztémás okok.

Idegi okok:
 Ilyen például az idegnyomás vagy idegkárosodás, amit okozhat porckorongsérv, nyaki vagy ágyéki gerincszűkület, alagút szindróma (pl. carpalis tunnel szindróma a csuklóban), ideggyulladás, traumás sérülés vagy műtét utáni regenerációs zavar. A cukorbetegség miatti idegkárosodás (diabéteszes neuropátia) is gyakori ok. Neurológiai betegségek – például sclerosis multiplex, Parkinson-kór, perifériás neuropátia – szintén vezethetnek zsibbadáshoz.

Keringési okok:
 Az érszűkület, a mélyvénás trombózis, a visszérbetegség vagy akár az érelmeszesedés gátolhatja a véráramlást, ami zsibbadáshoz, hideg érzethez és színelváltozáshoz vezet. Akut keringési elzáródás esetén sürgős beavatkozásra van szükség, mivel a végtag veszélybe kerülhet.

Egyéb okok:
 Vitaminhiány (különösen B12-vitamin és folsav), pajzsmirigybetegségek, alkoholizmus okozta idegkárosodás, autoimmun betegségek, fertőzések, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai (pl. kemoterápiás szerek, egyes antibiotikumok) is felelősek lehetnek a tünetért.

A végtag zsibbadás típusai

A zsibbadás helye és jellege segíthet a diagnózisban, ezért érdemes külön megvizsgálni a leggyakoribb formákat.

Kéz zsibbadás

A kéz zsibbadás leggyakrabban a csukló vagy könyök szintjén történő idegnyomás következménye, például carpalis tunnel szindróma esetén, amikor a csuklónál futó középideg (nervus medianus) kerül nyomás alá. Jellemzően a hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj és a gyűrűsujj fele zsibbad. Emellett okozhatja nyaki gerinc eredetű idegnyomás, érszűkület vagy cukorbetegség miatti neuropátia is.

Láb zsibbadás

A láb zsibbadás hátterében gyakran keringési zavar (pl. érszűkület) vagy ágyéki gerincprobléma áll, amely a lábba futó idegeket nyomja. A cukorbetegség, a B12-vitamin-hiány és a perifériás neuropátia is jellemző kiváltó tényezők. Tartós állás, rossz lábbeli vagy helytelen testtartás is okozhat átmeneti zsibbadást.

Kar zsibbadás

A kar zsibbadás kialakulhat nyaki porckorongsérv, vállövi ideg kompresszió, mellkasi kimeneti szindróma vagy keringési okok miatt. Stroke vagy szívinfarktus esetén a kar hirtelen, féloldali zsibbadása figyelmeztető jel lehet.

Lábszár zsibbadás

A lábszár zsibbadás gyakran az ülőideg (nervus ischiadicus) nyomódásával függ össze, például isiászban. Keringési zavar, visszérbetegség, mélyvénás trombózis is okozhatja, különösen, ha a panasz egyoldali és duzzanattal társul.

Tünetek és figyelmeztető jelek

A zsibbadás mellett előfordulhat izomgyengeség, mozgáskoordinációs zavar, égő érzés, hidegérzet, bőrszín változás. Fontos figyelmeztető jel, ha a tünet hirtelen, féloldali formában jelentkezik, és beszédzavarral, szédüléssel vagy látásromlással társul – ez akár stroke is lehet, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Diagnosztika

A kivizsgálás során az orvos kikérdezi a beteg kórelőzményét, felméri a zsibbadás jellegét, időtartamát, kiváltó tényezőit. Fizikális vizsgálattal ellenőrzi az érző- és mozgatóidegek működését, a keringést, az ízületek állapotát. Laborvizsgálat mutathatja ki a vércukorszintet, vitaminhiányokat, gyulladásos értékeket. Idegi vezetés vizsgálat (ENG) és elektromiográfia (EMG) segít az idegkárosodás helyének és mértékének meghatározásában. Képalkotó vizsgálatok – MRI, CT – szükségesek lehetnek gerinc- vagy ízületi eredet gyanúja esetén. Keringési panaszoknál ér-ultrahang a legfontosabb eszköz.

Kezelési lehetőségek

A kezelés a kiváltó októl függ. Idegi eredet esetén a gyógytorna, manuálterápia, fizioterápia és súlyosabb esetben műtéti idegfelszabadítás hozhat javulást. Keringési eredetnél keringésjavító gyógyszerek, életmódváltás, szükség esetén érsebészeti beavatkozás jöhet szóba. Vitaminhiány esetén a hiányzó tápanyag pótlása, anyagcsere-betegségekben a vércukor beállítása alapvető. Rendszeres testmozgás, egészséges étrend, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mérséklése minden esetben javíthatja a keringést és az idegek működését.

Gyakori kérdések a végtag zsibbadásról

A végtag zsibbadás mindig komoly betegség jele?
 Nem, rövid ideig tartó, testhelyzet miatti zsibbadás gyakori és ártalmatlan. Tartós vagy visszatérő panasz esetén azonban érdemes kivizsgáltatni.

Milyen vitaminhiány okoz leggyakrabban zsibbadást?
 B12-vitamin hiány, de folsav-, D-vitamin- és magnézium hiány is hozzájárulhat.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?
 Ha a zsibbadás hirtelen lép fel, féloldali, és más neurológiai tünettel társul (szédülés, látásromlás, beszédzavar), azonnali ellátás szükséges.