Mivel foglalkozik a belgyógyász szakorvos?
Mivel foglalkozik az általános belgyógyász/belgyógyászat?
- Integratív, holisztikus orvostudományi ág a modern, specializálódott gyógyászat világában
- Bizonyítékalapú
- Kiinduló pont a diagnosztikában
- Páciensközpontú szemléletmód
- Teljes kórtörténet felmérése
- Az egyes betegségek és gyógyszeres kezelésük kölcsönhatásának figyelembevétele
- Életmódbeli sajátosságok felmérése
- Célja a pszichés és fizikális jóllét elérése
- Krónikus betegségek személyre szabott kezelése
- Társszakmákkal történő kommunikáció alapvető jelentőségű
- „Manager”-ként, a pácienssel kölcsönös együttműködésben segíti a páciens előrehaladását az optimális egészségi állapot eléréséig
- A páciens különböző kezelési stratégiákra vonatkozó preferenciái meghatározóak a végső terápiás terv kialakításában
- Felméri a páciens egészségügyi problémájának/problémáinak fő fókuszát, elsősorban ezekre koncentrál
- Preventív megközelítés – általános szűrővizsgálat, mely a szívérrendszeri, légzőszervi, emésztőszervrendszeri, valamint az általános ideg-és mozgásszervrendszeri állapotot méri fel
- Hagyományos fizikális és high tech eszközös vizsgálatok
- Specializációi: diabetológia, endokrinológia, gasztroenterológia, hematológia, hepatológia, immunológia, kardiológia, nefrológia – mind elérhető
Milyen problémákkal forduljunk belgyógyászhoz?
A belgyógyászat vizsgálati területét a belső szervek jelentik.
A belgyógyász felkeresése olyankor indokolt, ha a páciensnek nincsen konkrét elképzelése, mi lehet panaszának forrása. Ilyen tünetek lehetnek:
- hasi vagy mellkasi fájdalom,
- gyakori fejfájás vagy szédülés
- gyakori szívdobogásérzés
- eszméletvesztés
- láz, hasmenés, hányinger
- étvágytalanság, emésztési zavarok, puffadás, székrekedés
- légúti panaszok, nehézlégzés
- vérnyomásproblémák
- gyengeség, fáradtság érzés, csuklás
- hirtelen, akaratlanul bekövetkező súlyvesztés
- krónikus köhögés
Gyakori belgyógyászati vizsgálatok
1. Egy általános belgyógyászati felmérés rendszerint az alábbi vizsgálatokból áll:
- részletes családi és egyéni kórelőzmény felvétele,
- vérnyomás és pulzus mérése,
- kardiovaszkuláris, légző- és hasi szervek működésének vizsgálata,
- testsúly, testmagasság, derékbőség, BMI, testzsírszázalék meghatározása,
- védőoltások ellenőrzése,
- tájékozódó neurológiai és mozgásszervi vizsgálat
A panaszok, kórtörténet és a felmérés adatainak ismeretében szűrőjelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére a belgyógyász elrendelhet további laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat, illetve szakorvosi konzultációkat.
2. Nyugalmi EKG
A szív elektromos tevékenységét jeleníti meg görbék formájában. Vizsgálható a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása. Számos egyéb kórállapot mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.
3. 24 órás vérnyomásmonitor (ABPM)
A készülék segítségével a vérnyomást mindennapos megszokott tevékenység közben, 24 órán át rögzítjük. A vérnyomás a különböző napszakokban normálisan is változik, de befolyásolja a fizikai aktivitás, a stressz, az étkezés stb. is. Az eljárás a beállított vérnyomáscsökkentő kezelés ellenőrzésére szolgál, továbbá kimutatja az időszakosan kialakuló vérnyomáseltéréseket.
A páciens karjára egy vérnyomásmérő mandzsetta kerül felhelyezésre, ami meghatározott időközönként megméri és eltárolja a vérnyomás értékét. A páciens eközben végezheti a megszokott napi teendőit.
Mivel foglalkozik a belgyógyászat?
A belgyógyászat az orvostudomány ága, amely az emberi test belső szerveivel, azok működésével és betegségeivel foglalkozik. A belgyógyászat szakrendelése a belgyógyász szakorvos által végzett vizsgálatok, diagnózisok és terápiák helyszíne.
A belgyógyászat szakrendelésén általában olyan betegekkel találkoznak, akiknek belső szerveikkel vagy szervrendszereikkel kapcsolatos problémáik vannak. Ez lehet például a légzőszervek (pl. asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség), az emésztőrendszer (pl. gyomorfekély, irritábilis bél szindróma), a vese (pl. veseelégtelenség), az endokrin rendszer (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek) vagy az immunrendszer (pl. autoimmun betegségek) megbetegedése.
A belgyógyász szakorvos a betegség tüneteit és a kórtörténetet (anamnézis) figyelembe véve végzi el a fizikális vizsgálatot. Ezután szükség esetén laborvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat (pl. ultrahang, CT, MRI) vagy egyéb diagnosztikai módszereket alkalmaz a pontosabb diagnózis felállítása érdekében.
A belgyógyászat szakrendelése az elsődleges ellátó szinten is elérhető, de szükség esetén a belgyógyász további szakorvosokkal (pl. kardiológus, gasztroenterológus, nefrológus) együtt dolgozik a betegség kezelése során.
Összességében a belgyógyászat szakrendelése olyan betegségekkel foglalkozik, amelyek az emberi test belső szerveit és szervrendszereit érintik, és az első lépést jelentik a diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés elkezdése felé.
