A szív- és érrendszeri betegségek egyik legnehezebb tulajdonsága, hogy sokáig tünetmentesek. A magas LDL-koleszterin nem fáj. Az emelkedett vércukorszint kezdetben gyakran nem okoz panaszt. A magas vérnyomás is éveken át lehet tünetmentes. Az első figyelmeztető jel ezért olykor már maga a betegség: egy szívinfarktus, egy stroke vagy más érrendszeri esemény.
Éppen ezért a korszerű kardiológiai szemlélet egyik legfontosabb kérdése nem az, hogy van-e ma panaszunk, hanem az, hogy mekkora a jövőbeni szív- és érrendszeri kockázatunk – és mit tehetünk azért, hogy ezt csökkentsük.
A számok jól mutatják, miért fontos erről beszélni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2022-ben világszerte mintegy 19,8 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegség következtében, ami az összes halálozás körülbelül 32%-át jelentette; a cardiovascularis halálozások 85%-áért szívinfarktus és stroke felelt.
Európában sem kisebb a kihívás. Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2025-ös statisztikai jelentése szerint 2023-ban körülbelül 121 millió ember élt valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel az ESC tagországaiban, és egyetlen év alatt mintegy 9,3 millió új esetet diagnosztizáltak. A cardiovascularis betegségek több mint 3 millió halálesetért voltak felelősek. A gyakoriság az életkorral meredeken emelkedik: a 70 év feletti korosztályban a cardiovascularis betegségek medián prevalenciája megközelítette a 47%-ot.
A megelőzés jóval az első tünet előtt kezdődik
A szív- és érrendszeri kockázat nem egyik napról a másikra alakul ki. Több tényező együttes hatásának eredménye, amelyek egy része évtizedeken keresztül terheli az érrendszert.
Vannak tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni: ilyen az életkor, a biológiai nem, a családi és genetikai hajlam vagy például a nagyrészt öröklötten meghatározott lipoprotein(a)-szint. A kockázat megítélésében még az is számít, melyik európai régióban élünk: a SCORE2 rendszer az egyes országokat az adott populáció cardiovascularis halálozása alapján különböző kockázati régiókba sorolja. Magyarország az ESC besorolásában a magas kockázatú országok közé tartozik.
A megelőzés igazi lehetőségét azonban azok a tényezők jelentik, amelyeket képesek vagyunk befolyásolni. Az ESC a legfontosabb módosítható tényezők közé sorolja többek között az emelkedett, atherogén koleszterinszintet – mindenekelőtt az LDL-koleszterint –, a magas vérnyomást, a dohányzást, a cukorbetegséget és a túlsúlyt, illetve elhízást. Fontos szerepe van emellett a rendszeres fizikai aktivitásnak, az étrendnek és más életmódbeli, valamint környezeti tényezőknek is.
Ez a prevenció lényege: nem megvárni, amíg egy rizikófaktor következménye betegséggé válik, hanem időben felismerni és – ahol lehetséges – kezelni azt.
Nem egyetlen „jó” vagy „rossz” laborérték dönti el a kockázatot
A cardiovascularis rizikó felmérése mozaikhoz hasonlít. Egyetlen eredmény ritkán mond el mindent; a teljes kép az életkorból, a vérnyomásból, a dohányzási státuszból, az anyagcsere- és lipidértékekből, a társbetegségekből, a családi előzményekből és más kockázati tényezőkből áll össze.
Az ESC ezért alkalmazza a SCORE2, illetve idősebb életkorban a SCORE2-OP kockázatbecslő rendszert. A SCORE2 látszólag egészséges, 40–69 éves embereknél a következő tíz évben bekövetkező halálos és nem halálos cardiovascularis események – például szívinfarktus vagy stroke – valószínűségének becslését segíti; 70 éves kortól a SCORE2-OP használható. A kapott kockázati kategória a további megelőző stratégia és több kezelési célérték meghatározásában is szerepet kap.
A laborvizsgálat ennek a kockázati térképnek fontos része – de nem helyettesíti a vérnyomásmérést, a kórelőzmény felvételét vagy szükség esetén az orvosi, illetve kardiológiai vizsgálatot.
Mit mutatnak a kardiológiai laborcsomag alapvizsgálatai “Szív Pro laborcsomag”?
A Swiss Clinic Prémium Egészségközpontok Kardiológiai bővített laborszűrése olyan laborparamétereket fog össze, amelyek segítségével több fontos cardiovascularis és metabolikus rizikótényező egyszerre áttekinthető.
A teljes vérkép általános képet ad többek között a vörös- és fehérvérsejtekről, valamint a vérlemezkékről. Eltérései önmagukban nem jelentenek cardiovascularis diagnózist, de olyan állapotokra hívhatják fel a figyelmet, amelyek az általános egészségi állapot, a panaszok vagy a későbbi kezelés megítélésében fontosak lehetnek.
Az éhomi vércukor és a HbA1c a szénhidrát-anyagcseréről ad információt. Míg az éhomi vércukor az adott pillanat anyagcserehelyzetét tükrözi, a HbA1c az előző hónapok átlagos vércukorterheléséről nyújt képet. A fel nem ismert cukorbetegség és a tartósan magas vércukorszint jelentősen növelheti a cardiovascularis kockázatot.
A lipidpanel – összkoleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin és triglicerid – a kardiológiai rizikófelmérés egyik központi eleme. Közülük az LDL-koleszterin az atheroscleroticus szív- és érrendszeri betegségek egyik meghatározó, okozati kockázati tényezője. Fontos ugyanakkor, hogy nincs mindenki számára egyetlen univerzális „jó LDL-érték”: a kezelési cél a teljes cardiovascularis rizikótól függ. Minél nagyobb a páciens kockázata, annál szigorúbb LDL-célérték indokolt.
A HDL-koleszterin szintén része a teljes kockázati képnek, de nem egyszerűen „jó koleszterin”, amelyből korlátlanul minél több, annál jobb. A SCORE2 számításában például az összkoleszterin és a HDL különbségéből számított non-HDL-koleszterin is fontos szerepet kap.
A kreatinin, az eGFR és a karbamid a veseműködés megítélését segítik. Ez cardiovascularis szempontból is fontos: a csökkent vesefunkció önmagában is összefügg a fokozott szív- és érrendszeri kockázattal. A nátrium és a kálium többek között a folyadék- és elektrolit-egyensúly, illetve bizonyos vérnyomáscsökkentő és más cardiovascularis kezelések szempontjából lényeges paraméterek. Az ESC preventív ajánlásaiban a glükózanyagcsere, a lipidprofil, a kreatinin/eGFR és az elektrolitok vizsgálata is megjelenik a cardiovascularis állapot felmérésének részeként.
Mit ad ehhez a teljes körű kardiológiai “Szív Delux” laborszűrés?
A Kardiológiai teljes körű laborszűrés az előző paramétereket további vizsgálatokkal egészíti ki.
A GOT, GPT, GGT és összbilirubin a májműködés értékelésében segít. Ennek jelentősége túlmutathat a májon: az anyagcserezavarokhoz kapcsolódó zsírmáj gyakran ugyanazzal a metabolikus háttérrel – túlsúllyal, inzulinrezisztenciával, vérzsíreltérésekkel – társul, amely a cardiovascularis kockázatot is befolyásolja.
A nagy érzékenységű CRP, vagy hs-CRP az alacsony fokú szisztémás gyulladás egyik biomarkere. A 2025-ös ESC/EAS ajánlás szerint a tartósan 2 mg/L feletti hs-CRP olyan kockázatmódosító tényező lehet, amely bizonyos esetekben segíthet pontosítani a SCORE2/SCORE2-OP alapján kapott rizikóbesorolást. Fontos azonban, hogy a CRP nem kizárólag az érrendszeri gyulladás jelzője: fertőzés vagy más gyulladásos állapot is megemelheti, ezért eredménye mindig klinikai összefüggésben értékelendő.
Különleges helyet foglal el a lipoprotein(a), vagy Lp(a). Szintjét nagyrészt genetikai tényezők határozzák meg, ezért egészséges életmód mellett is lehet magas. Az emelkedett Lp(a) önálló cardiovascularis kockázatmódosító tényező. A legfrissebb ESC/EAS ajánlás szerint a meghatározását minden felnőtt életében legalább egyszer érdemes megfontolni, különösen korai cardiovascularis betegség családi előfordulásakor vagy akkor, ha a hagyományos tényezők alapján számított kockázat határérték körül van.
A TSH a pajzsmirigy működésének egyik alapvető laboratóriumi jelzője. A pajzsmirigy alul- és túlműködése egyaránt befolyásolhatja az anyagcserét, a koleszterinszintet és a keringési rendszer működését, ezért az eltérő TSH-eredmény további orvosi értékelést igényel.
A lelet nem ítélet – hanem információ
Egy laboreredmény valódi jelentőségét ritkán az dönti el, hogy egy szám mellett megjelenik-e egy csillag.
Ugyanaz az LDL-koleszterin-érték egészen mást jelenthet egy fiatal, nem dohányzó, normális vérnyomású embernél, mint annál, akinek cukorbetegsége, magas vérnyomása vagy korábbi szív- és érrendszeri betegsége van. Egy magas Lp(a) nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan cardiovascularis esemény következik be – azt jelzi, hogy a teljes rizikó megítélésekor ezt a genetikai kockázati tényezőt is figyelembe kell venni. A magas hs-CRP pedig önmagában nem bizonyít érelmeszesedést.
A labor tehát nem egy diagnózist ad, hanem adatokat egy személyre szabott kockázati térképhez.
És éppen ez a prevenció valódi célja: minél korábban felismerni, hol érdemes változtatni.
Ne az első tünet legyen az első figyelmeztetés
A Swiss Clinic Prémium Egészségközpontok szemléletében a hosszú távú egészség megőrzésének egyik alapja a megelőzés. A cardiovascularis rizikó feltérképezése lehetőséget teremthet arra, hogy az életmóddal, vérnyomással, vércukorral vagy vérzsírokkal kapcsolatos eltérések még azelőtt figyelmet kapjanak, hogy panaszt vagy szövődményt okoznának.
A Szív Pro laborcsomag a legfontosabb anyagcsere-, lipid-, vese- és elektrolitparaméterek áttekintését teszi lehetővé, míg a Szív Delux laborcsomag ezt májfunkciós értékekkel, ultraszenzitív CRP-vel, lipoprotein(a)-val és TSH-val egészíti ki. A csomagok tartalma a mellékelt termékleírás szerint került kialakításra.
A szív egészségével nem csak akkor érdemes foglalkozni, amikor már jelez.
Ismerje meg cardiovascularis rizikótényezőit, és tegye meg időben az első lépést a megelőzés felé a Swiss Clinic Prémium Egészségközpontokban. Foglaljon időpontot webshopon keresztül kardiológiai szűrőcsomagjainkra!
A laboreredmények önmagukban nem jelentenek diagnózist, és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Az eredmények értelmezésekor az egyéni kórelőzmények, a gyógyszerszedés, a vérnyomás, az életmód és az összesített cardiovascularis kockázat egyaránt figyelembe veendő.
Irodalomjegyzék
- World Health Organization. Cardiovascular diseases (CVDs). WHO Fact Sheet. 31 July 2025.
- World Health Organization Regional Office for Europe. Cardiovascular diseases. WHO Europe Fact Sheet. 17 July 2024.
- Timmis A, Petersen SE, et al. European Society of Cardiology: cardiovascular disease statistics 2025. Eur Heart J. 2026;47(27):3499–3543. doi:10.1093/eurheartj/ehag345.
- Visseren FLJ, Mach F, Smulders YM, et al. 2021 ESC Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Eur Heart J. 2021;42(34):3227–3337. doi:10.1093/eurheartj/ehab484.
- European Society of Cardiology; European Atherosclerosis Society. 2025 Focused Update of the 2019 ESC/EAS Guidelines for the management of dyslipidaemias. Eur Heart J. 2025;46(42):4359–. doi:10.1093/eurheartj/ehaf190.
- Arnett DK, Blumenthal RS, Albert MA, et al. 2019 ACC/AHA Guideline on the Primary Prevention of Cardiovascular Disease. Circulation. 2019;140:e596–e646. doi:10.1161/CIR.0000000000000678.
